"Hanem egy nap, / egy szép napon / a csöpp Vackor életének / nevezetes napja vagyon: / születésnap, / de még milyen! / Hatéves lett, / hatesztendős, / tehát ez a születésnap / biza nem volt akármilyen! / Mikor reggel / belépett az óvodába, / ott állt a fényes teremben / a gyerekek sokasága, / nevetgélve összesúgtak: / – Itt jön Vackor! – / Ott állt Kováts Vicu köztük, / s mint a legkomolyabb köztük, / legeslegkomolyabb köztük, / hat szál szegfűvel kezében / így szólt akkor: / – Kedves Vackor! / Szeretett barátunk! / Teneked igen sok jót kívánunk: / legyél nagy medve, / élj sokáig, / a mackói korlegvégső határáig, / és a füled / érjen a bokádig! / Héjjha, / hujjuj, / micsoda! / Azon a tréfás köszöntőn / jót mulatott ama fényes, / ékességes óvoda! / Hát amikor felelt Vackor! / Fölállt a helyén zavarban, / s torkát köszörülte akkor: / – Kedves gyerekek! / Én sokat beszélni nem szeretek! / De annyit mondhatok, / hogy amért ide járhatok, / igen boldog vagyok, / Most pedig, / hatéves koromra, / fogadom a bozontomra, / hogy ami sokat itt tanulok, / el nem felejtem. / És hogyha megmásolnám a szavam, / ne hívjatok Vackornak engem! / Nem szólt többet, / azt is lassan. / Úgy meghatódott a pisze, /hogy összeszorult a szíve, / aztán a könnye kicsordult, / s hullani kezdett patakban." Kormos István: Vackor születésnapja...Mikor Alíz is hat éves lett virágot kapott ébredéskor.
Jöttek a rokonok és barátnők a zsúrba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése